hontalan nő

A hontalan személyek jogállásáról szóló 1954. évi egyezmény 1. cikke kimondja, hogy hontalannak minősül az, akit egy állam sem tart saját joga alapján automatikusan állampolgárának. E jogállás (de jure hontalanság) mellett azonban számos nő de facto hontalan, mivel állampolgársága gyakorlatilag haszontalan vagy mert nem tudja bizonyítani vagy ellenőrizni állampolgárságát.
A de facto hontalanság különösen érinti a nőket, például az emberkereskedelem áldozatává vált nőket, akiktől adott esetben elvették vagy ellopták az okmányaikat, valamint az okmányokkal nem rendelkező migráns nőket, köztük menedékkérőket, akik esetében szintén előfordul, hogy nem tudják bizonyítani állampolgárságukat, és gyakorlatilag hontalanok. Az állampolgárságra vonatkozó jogszabályok emellett közvetlenül vagy közvetve hátrányos megkülönböztetést alkalmazhatnak a nőkkel szemben, és a férfiakhoz képest jobban kitehetik őket a hontalanná válás kockázatának. Hontalanság bekövetkezhet például akkor, ha megtagadják egy nőtől az állampolgárság továbbadására való képességet, ha egy nő egy idegennel kötött házassága miatt elveszíti állampolgárságát, ha a házasság alatt megváltozik egy házastárs állampolgársága, vagy ha megkülönböztető jellegű gyakorlatok miatt megfosztanak valakit az állampolgárságától.
A születési anyakönyvezés szintén szorosan összekapcsolódik azzal, hogy a nők és gyermekeik élvezhessék az állampolgársághoz való jogot. A gyakorlatban a közvetett megkülönböztetés, kulturális szokások és a szegénység gyakran lehetetlenné teszik az anyák, különösen az egyedülálló anyák számára, hogy ugyanúgy anyakönyveztessék gyermeküket, mint az apák. A gyermek születési anyakönyvezésének elmulasztása akadályozhatja vagy ellehetetlenítheti, hogy egy gyermek ténylegesen élhessen egy sor joggal, köztük az állampolgársághoz, a névhez és a személyazonossághoz való joggal, a törvény előtti egyenlőséggel, valamint a jogképesség elismeréséhez való joggal, továbbá problémákhoz vezethet a diplomáciai védelemhez való hozzáférés tekintetében, és elhúzódó fogva tartást eredményezhet a személyazonosság és az állampolgárság meghatározásáig.