menekült nő

Bár a nemzetközi és a regionális menekültügyi jogszabályok, az európai uniós menekültügyi jogszabályokat is beleértve nem hivatkoznak kifejezetten a nemre mint üldöztetési okra, széles körben elismert, hogy a nem befolyásolhatja vagy meghatározhatja az elszenvedett üldöztetés vagy sérelem típusát és az ilyen bánásmód okait. A nemzetközi védelemre szorulóként (noha nem menekültekként, de „kiegészítő védelemre jogosult személyekként”) elismert személyek uniós fogalommeghatározása ezért – megfelelő értelmezés esetén – kiterjed a nemhez kapcsolódó kérelmekre.
A menekültstátusz és a menedékjog vonatkozásában a nők által elszenvedett üldöztetés egyik legfőbb formája a nőkkel szembeni erőszak. Az erőszak e formája magában foglalhatja a női nemi szervek megcsonkításával való fenyegetést, a korai/kényszerházasságot, az erőszakkal való fenyegetést és/vagy az úgynevezett becsület nevében elkövetett bűncselekményeket, a nőkereskedelmet, a szexuális kényszerítést és a szexuális zaklatás egyéb formáit, a kapcsolati erőszak súlyos formáit, a halálbüntetés kiszabását vagy a megkülönböztető jellegű igazságszolgáltatási rendszerekben létező egyéb fizikai büntetéseket, a kényszersterilizációt, a feminista vagy más nézetek miatti politikai vagy vallási üldöztetést, valamint a nemi alapon előírt társadalmi normáknak és erkölcsöknek való meg nem felelés üldözés jellegű következményeit. Ezért azok a menekültügyi eljárások, amelyek nem veszik figyelembe a nők egyedi helyzetét vagy szükségleteit, akadályozhatják a kérelmeik átfogó elbírálását.