My personal story

I: Te vissza tudsz emlékezni ilyen helyzetre az életedben, amikor így, hát ilyen férfi-női szerepekkel kapcsolatban szembe tudtál nézni korábbi, vagy fordulni, vagy kicsit túllépni korábbi gondolkodásmódon?

R: Nem, amikor először beszélgettünk, hogy beszélgessünk, akkor volt tulajdonképpen egy történetem, amit aztán nem meséltem el, és nagyon nehezen is hozható ide, de elmesélem. Tehát vannak az életben olyan helyzetek, amikor férfiak egymás között vannak és úgymond valamiféle férfias viselkedést próbálnak kidolgozni. És persze nem minden hímnemű, aki ebben a közegben már a hímneműsége jogán és okán van benne, mindjárt mondom a konkrét példákat, az valóban eszerint a hímként is fog viselkedni. Az első történet: gimnázium talán negyedik osztály, tornaóra után, vagy fotballoztunk és zuhanyoztunk. És kaptunk kollektíven egy igazgatói intőt, mert hogy a zuhanyzóban, ami kifejezetten egy férfi világ, de azt gondolom, hogy a női zuhanyzó is egy női világ, tehát a férfi zuhanyozóban a férfiak két dolgot tesznek, a nőkről beszélgetnek, esetleg saját szexuális kalandjaikról illetve rendesen trágárkodnak, és esetleg... Mi egy trágár éneket, hát nem is volt annyira trágár ének, csak hangosan a zuhanyozó alatt, a gőzben üvöltöztük, hogy tizenhárom végből van az én gatyám, és akkor ugye az a refrén, hogy látod-e babám, jól elbasztad a gatyám, vagy minek a szárát. És hát, persze ez harsogott, folyosón, ki a zuhanyozóból és akkor jött az igazgatónő, aki bejött a férfi zuhanyozóba, hát férfi... fiú zuhanyozóba, és akkor persze ott mindenki kapdosta maga elé az ő törölközőjét, volt aki nem kapdosta, tehát nem mindenki volt, aki kapdosta, lényeg az, hogy azt akarom mondani, hogy van egy közeg, ahol férfiak egyszer csak elkezdenek férfiasan viselkedni, és vannak férfiak, akik számára ez a férfias viselkedés nem vonzó, és nem üvöltöznek, nota bene, hogy ha egy félrészeg állapotban nem mesélik szexuális kalandjaikat, nem szolgáltatják ki saját korábbi kedvesüket, barátnőjüket, alkalmi partnerüket, vagy akárcsak az útszélén talált egyszeri alkalmukat, akkor ezzel egy általános, még ezt se mondom, hogy általános, hanem egy bizonyos típusú férfi viselkedéssel szembe mennek. A másik ilyen közeg az a katonaság, ami még súlyosabb, mint egyszerű torna vagy fotball utáni zuhanyozó, de hogy azt szoktam gondolni, hogy az ember igazi énje lehet, hogy egy ilyen általánosan rendkívüli közegben, amikor nemi szegregáltan, katonai szegregáltan van a sajátjai között, hogy akkor meg tudja-e tartani kvázi ember mivoltát, vagy pedig lesüllyed az obszcenitás, a közönségesség, a kibeszélés, a csúfolódás, a fizikai molesztálás és akkor azt nem is mondtam még, hogy építőtábori férfi zuhanyozóban szintén középiskolás koromban a fölsős fiúknak az volt a játéka, hogy egymás nemi szervét vakarták, zuhanyozó, meg fotballmérkőzés alatt, után, közben. Tehát, hogy vannak ezek a férfias játékok, és van aki ebben a férfias játékban nem vesz részt. Ez legalább annyira, hogy mondjam, a macsó szerep szocializációjának vagy tudatos megtanulásának alkalma, és az ember eldönti ezekben a pillanatokban, hogy akar-e macsó lenni, akar-e olyan típusú domináns hím lenni, aki a szájával is mutatja az ő férfiasságát. Tehát, hogy ezek legalább annyira ilyen konfrontatív pillanatok, azt gondolom, az ember életében, annak az életében, aki egyszer csak bevállalja ezt a macsóságot és jól érzi magát benne, és akkor itt ismerősek ugye a történetek, hát aminek a fele persze mindig nem igaz, hogy kinek hány nője volt, hány kalandja volt, és mit nem mászott meg és hágott meg. Na. Azt gondolom, ezek is ott vannak az ember agyában.

I: És akkor ez volt esetleg egy olyan helyzet, amit úgy éltél meg… vagy ez nem kapcsolódik ahhoz, amit kérdeztem?

R: Annyiban kapcs... Azt kérdezted, hogy voltak-e olyan helyzetek, amikor szembesül az ember a saját nemi szerepeivel. És azt mondom, hogy kétféle dolog van, tehát van az, az ember látja, hogy egyes férfiak, és azt nem, soha nem mondom azt, hogy a férfiak így viselkednek. Azt mondom, hogy vannak férfiak, akik úgy viselkednek, mások amúgy viselkednek, és az ember nyilván magában kategorizál, magában esetleg csoportokat képez és megpróbálja saját magát elhelyezni ezekben a csoportokban. Tehát miközben van egy férfi tudatom, nyilvánvalóan, mert hogy a szexuális orientációtól kezdve, azok a dolgok, amik érdekelnek, amiket csinálok, azokhoz bizonyos értelemben társulnak férfi szerepek, férfi választások, de ezekben ott van az is, hogy mit nem várok és mit nem teszek, tehát az, hogy valamit teszek, annak ellenére, hogy nem szabadna tennem egy más férfilogika szerint, az egy választás már, tehát hogy nemcsak férfi és nő között, hanem a sokféle férfiszerepben is vannak konfrontációk. Tehát, hogy valószínűleg nem igaz az a dolog, hogy vannak a női szerepek és vannak a férfi szerepek, hanem különböző férfi szerepek vagy különböző férfi alkatok, típusok vannak, akik... és hát ki modellálja ezt, ki mondja azt, hogy mi a női szerep és mi a férfi szerep? Adott kulturális közösségekben, ne adj' Isten, családokban tisztázódik, hogy mi a férfi szerep, mi a női szerep, mi a, ha úgy tetszik semleges nemű szerep, amit mind a kettő megcsinálhat. És értelemszerűen mindig valamikor, amikor valakire valamit ráosztanak, valaki valamit kisajátít és a másikat nem engedi ahhoz a dologhoz, ezek nagyon... hát ilyen bonyolult rendszerek.